uabooks.top

Emlékezzetek az állatok csíraállapot utáni fejlődésére. Mi a növekedés és fejlődés, az absztrakt gondolkozás? Mi a passzív és aktív immunitás? Mik a telomerek? Mi a feladatuk?

A posztembrionális fejlődés az embernél és az állatoknál - az élet azon szakaszát jelenti, amely a születés vagy a magzatot borító burok elhagyásával kezdődik és a halálig tart. Ezen idő alatt a szervezet növekszik, megszerzi a szaporodás képességét, öregszik és meghal

A csíraállapot utáni fejlődés során az állatok és az ember növekednek. Emlékezzetek^-. a szervezet növekedése — Az ember posztembrionális fejlődésének szakaszai.

Az ember posztembrionális fejlődésének szakaszai. Az embernél egész élete folyamán a növekedés és fejlődés folyamata szünet nélkül tart. Az intenzivi-tása ennek a folyamatnak azonban az élet különböző szakaszaiban nem egyforma, ami az anatómiai, fiziológiai és pszichikai jellegzetességekkel magyarázható, és életkori sajátosságoknak nevezünk. Az ember életkori fejlődési sajátosságait és az életciklust bizonyos szakaszokra osztjuk.

52.1. ábra Az ember posztembrionális fejlődésének szakaszai (1 - férfiaknál, 2 - nőknél). Feladat: határozzátok meg, mely posztembrionális fejlődési szakasznak mely ábra felel meg. Milyen külső és belső változások mennek végbe egyes

szakaszokban?

Az ember posztembrionális fejlődésének felosztásában figyelembe veszik a biológiai és szociális jellegzetességeket (52.1. ábra). így a gyermek életének első 10 napja az újszülött kor. A 11-k naptól az első évig a csecsemőkor. Ebben az időszakban a gyermek szervezete gyorsan fejlődik, a nagysága 1,5-2 szeresére növekszik, ezzel egy időben a testsúlyuk is növekszik. Ebben az időben a gyermek a legtöbb

tápanyagot az anyatejből kapja. Az anyatejben a tápanyagokon kívül még antitestek is találhatóak, amely biztosítja a gyereknek a passzív immunitást.

Hat hónapos kortól vágnak ki az első tejfogak (ez a folyamat a 33. hónapig is tarthat). Jelentős változások mennek végbe a gyerek csontvázában. így a 2-3 hónapban, amikor a gyerek kezdi emelgetni a fejét, formálódik a nyaki hajlat (lordó-zis), a 6-7-k hónapban a mellkasi (szkifózis). Két éves korban a gyermek csontvázának formája megfelel a felnőttének.

Az első három év - a kisgyermekkor. Ebben a korban a gyermek intenzíven fejlődik, különösen a nyelv és a gondolkozás, kialakul náluk a járási képesség, a játék képessége. A kölyökkor a negyedik életévtől a hetedikig tart. 5-6 éves korban jelennek meg az első állandó fogak. A gyermek gyorsan fejlődik, sok információt fog fel a külső környezetből. A kölyökkor második szakasza a kisiskoláskor a nyolcadik életévtől a 12-g tart. A gyermek értelmi képessége aktívan fejlődik.

A serdülőkor a lányoknál 12-től 15 éves korig - a fiuknál 13-tól 15-ig tart. Amely egybeesik a nemi érés időszakával. A nemi hormonok hatására kialakulnak a másodlagos nemi jellegek (emlékezzetek a 8-k osztályos tananyagra).

A 16-tól 20 éves korig (lányoknál) vagy 17-től 21-ig (fiuknál) tart az ifjúkor. Ebe a korba a szervezet fejlődése nagyjából befejeződött, minden szervrendszer elérte a maga érettségi fokát. Ebbe az időszakban erősödnek meg a pszichikai és kulturális érettségi folyamatok. A nemi érés és reprodukciós képesség is természetesen 18-20 éves korban éri el az érettséget.

Felnőttkor- a 21-ik életévtől kezdődik. Első szakasza 35-ik életévig tart a második a nőknél 55 a férfiaknál 60-ik életévig tart. Időskor a nőknél 56 a férfiaknál 61-ik évtől az élet 74-ik évéig tart. Sok ember ebben a korban is megtartja szakmai munkaképességét és társadalmi aktivitását. 75-ik életévtől kezdődik az öregkor. Sok embernek ebben a korban már nem képesek az alkotói munkára és nem tiszta az értelmük. Az aggastyánok - azok az emberek, amelyek 90-100 évesek. A földön belőlük viszonylag kevés van.

Jegyezzétek meg!: az átlagéletkor egy nép egészségének a mutatója.

Áttekintettük az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, mi a kronológiai (valódi) kort vettük figyelembe, amelyet a születéstől számolunk és agy bizonyos pontig napokban, hónapokban és években fejezünk ki. Biológiai kor - a szervezet anatómiai, fiziológiai fejlettségi kora. A biológiai kor jobban kifejezi az ember égészségi állapotát, munka és alkalmazkodó képességét. Ha a biológiai kor megelőzi a valódit (kronológiait) akkor idő előtti öregedésről beszélünk.

Öregedés - a szervezet fontos funkcióinak fokozatos sérülésének és elvesztésének folyamata, amely a szaporodási és a regenerációs képesség elvesztésével jár.

Az öregedés folyamatának milyen hipotézisei vannak? A tudósok feltételezik, hogy az öregedés a mitokondriumokba lezajló változásokkal kezdődik és fokozatosan terjed el az egész szervezetben. Tehát csökken az élethez való alkalmazkodóképesség, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, gyakrabban történek balesetek. Az öregedés lehet fiziológiai (természetes) és patológiai (idő előtti).

A sejtek metabolizmusa a korral visszafordíthatatlanul változik. Különösen, aktiválódnak az úgy nevezett öregedési gének, melyek elnyomják a fehérjék bioszintézisét, a riboszómák képződését stb. E helyet sérülnek azoknak a géneknek a működése, amelyek a DNS molekula reparációjáért felelnek. Idővel egyre sérül-tebb lesz a sejtek osztódási folyamata, emiatt csökken a regenerációs képesség.

Egy másik hipotézis az öregedést a kromoszómák telomerjének rövidülésével hozza kapcsolatba. A kutatók kimutattak egy olyan gént, amely a telomerek hosz-száért felelnek. Az embereknél e gén bizonyos alléljánál a telomerek rövidültek. Ezért egyes emberek hamarább öregednek, mint mások. Ezért a korai öregedés többségében véletlenszerűen van kódolva. A telomerek rövidülését az élet során okozhatják a kábítószerek, alkohol, dohányzás, mozgásszegény életmód stb.. Az életet meghosszabbító tevékenységek közzé tartozik a rendszeres sporttevékenység, az ésszerű táplálkozás, a friss levegőn tartózkodás, az idegrendszeri stressz kerülése, a káros szenvedélyek kerülése stb..

Az öregedés — általános biológiai törvény, minden szervezetre jellemző. Az öregedés folyamata minden szerveződési szintre vonatkozik: a molekuláris szinttől az egész szervezetig. A tudományt, amely az öregedés okait és folyamatait tanulmányozza, tisztázza törvényszerűségeit - molekuláris szinttől az egész szervezetig, gerontológiának nevezzük. A „gerontológia” szakkifejezést Ilja Iljics Mecsnyikov (1845-1916) ajánlotta 1903-ban.

1. Nevezzétek meg az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait. Jellemezzétek őket. 2. Mi az ember valódi (kronológiai) és biológiai életkora? 3. Mi az öregedés, és mik lehetnek a legfontosabb okai?

Milyen gyakorlati jelentősége van az emberi szervezet fejlődésének kritikus szakaszainak meghatározása?

3. SZ. LABORATÓRIUMI MUNKA

Téma: Az emberi ivarsejtek felépítésének a tanulmányozása

Cél: Megismerni és összehasonlítani a petesejt és spermasejt felépítésének a sajátosságait, meghatározni a feladat és a funkció közötti kapcsolatot.

Eszközök és anyagok: a petesejt és a spermasejt fény és elektronmikroszkóppal készített fényképei szemléltető az emberi ivarsejtek felépítéséről, táblázat, tankönyv.

1. Figyelmesen tanulmányozzátok a petesejt felépítését bemutató fényképet és ábrát.

2. Figyelmesen tanulmányozzátok a spermasejt felépítését bemutató fényképet és ábrát.

3. Rajzoljatok egy táblázatott, ahol összehasonlíthatjátok a petesejt és spermasejt felépítési sajátosságait a következő sajátosságokkal: méret, a sejt alakja, mozgásképesség, a külső burok megléte, a tartalék tápanyag mennyisége, a sejtmag mérete, a citoplazma térfogata, kromoszómakészlet, akroszóma megléte.

4. Magyarázzátok meg, hogy az emberi petesejt és spermasejt felépítése hogyan kapcsolódnak a funkcióikhoz.

4. SZ. LABORATÓRIUMI MUNKA

Téma: Az embriogenezis szakaszainak tanulmányozása

Cél: Megismerkedni az ember embrionális fejlődésének fő szakaszaival (a gerincesek embrionális fejlődésének a példáján).

Eszközök és anyagok: fénymikroszkóp, állandó mikropreparátumok a gerinces állatok embrionálisfejlődésének különböző szakaszairól, mikrofényképek, modellek és képek az

ember és a gerinces állatok embrionálisfejlődésének különböző szakaszairól szemléltető az ember embrionális fejlődésének különböző szakaszairól, táblázat, tankönyv.

1. Készítsétek elő a mikroszkópot a munkához.

2. Mikropreparátumokat, modelleket, rajzokat felhasználva figyeljétek meg a zigóta barázdálódásának szakaszait, a blasztula és gasztrula képződését (az embernél - morulla és blasztociszta).

3. A mikropreparátumon nézzétek meg a béka petesejtjének barázdálódását, fordítsatok figyelmet a blasztomer képződésére. Rajzoljátok be és magyarázzátok meg a látottakat.

4. Keressétek meg a mikropreparátumokon a különböző állatok csiralemezein a gaszt-rulát és rajzoljátok be.

5. Jellemezzétek az ember különböző embrionális szakaszainak felépítésbeli jellegzetességeit. A következtetéseket foglaljátok táblázatba.

A „Reprodukció és fejlődés” című téma összefoglalása

Mi szemtanúi lehetünk a biológia és az orvostudomány ugrásszerű fejlődésének. A gyors eredmény elérése érdekében egyes kutatók kísértésbe eshetnek, hogy áthágják a morális határokat, amelyeket az emberiség évszázadok óta betartott, mint például az emberi jogokat és az élet tiszteletét bolygónkon. Ezt megelőzendő be kell tartani bioetika szabályait, ez határozza meg, hogy morális oldalról nézve mi megengedett egy élővel szemben.

A bioetika teoretikai alapjait az emberbiológia és orvostudományi tevékenysége következményének morális értékelése.

Az orvostudomány ágazatában a bioetika fő elvei a következőek:

• az autonómia elve: az embernek joga van rendelkezni a saját egészségével; az orvosi személyzetnek kötelessége tájékoztatni a pácienst egészségi állapotáról és a szükséges tevékenységükről;

• az orvosi személyzetnek kötelessége betartani a „ne bántsd” elvet, minimalizálni a potenciális károkozást az orvosi beavatkozásnál;

• csinálj jót elv: az orvosi személyzet tevekénységének a páciens közérzetének javítását kell szolgálnia;

• az emberi méltóság elve garantálja, hogy a pácienssel méltókép bánjanak akkor is, amikor az cselekvőképtelen (fizikailag vagy pszichikailag) és természetesen a kiskorú gyerekekkel is;

• az igazságosság elve: az orvosi személyzetnek kötelessége egyformán viszonyulni a páciensekhez függetlenül szociális állapotuktól, vagyonuktól.

Ukrajna állami politikájának elvei a bioetika ágában:

• a bioetika ágában az állami politika középpontjában az állampolgár és jogai állnak;

• az ember egészsége az állam legfontosabb prioritása;

• a tudomány és ipar tevékenysége nem hathat negatívan az ember egészségére es a környezet állapotára.

Az álam megteremti a törvényi környezetet, amely garantálja az állampolgárnak a bioetikai elvek betartását a tudományos és gyakorlati tevékenységben, különösen a biológia és az orvoslás ágazatában. Ezek a törvényi keretek garantálják Ukrajna állampolgárjának a személyi jogokat és szabadságot, az emberi méltóság tiszteletét, a természetes környezet állapotának megóvását.

 

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij